Verbális és nem verbális kommunikációnak összhangban kell állniuk egymással. Ennek hiánya, a hazugság pl. éppen akkor a legjobban felismerhető, ha a kimondott szavakat nem a hozzájuk tartozó testbeszéd vagy mimika kíséri. Ezt a viselkedést inkongruensnek nevezzük.
Egy megbeszélés, egy értekezleten való felszólalás, vagy a tágabb nyilvánosság előtti szereplés kiválthatja a stresszt. Ennek egyik megnyilvánulási formája a lámpaláz. Számos oka lehet: a felkészületlenség, a kudarctól való félelem, a kommunikációs készségek hiányossága.
A stressz életünk természetes velejárója. Az emberi szervezet az őt érintő külső és belső impulzusokra izgalmi állapottal reagál, ezt nevezzük stressznek. Ilyen stresszes izgalmi állapot lehet: az öröm, a kihívás, a bizonytalanság, a veszélyérzet stb.
A stressz kétféle hatású lehet: distressz (negatív, romboló hatású, depressziót szülő) és eustressz (örömforrást jelent, felfokozott aktivitást). Mivel a személyiség számára feszültséget, készenléti állapotot jelent, meg kell tanulnunk vezérelni.
A hatásos kommunikációhoz szervesen hozzátartozik, hogy testünk és arcunk rezdüléseit ellenőrizni és irányítani tudjuk.