A nyelvi kódrendszerben történő információcsere a közlés és vétel megtörténtével még nem tekinthető sikeresnek, további feltételeknek is teljesülniük kell ahhoz, hogy eredményesnek lehessen tekinteni.

A gondolatátadás, gondolatcsere lezajlásának folyamatát jeleníti meg a következő ábra

 

nyelvikommfelt

 

Olvasmány

Olvassa el Wacha Imre”A korszerű retorika alapjai I-II.” c. könyvéből (Szemimpex Kiadó, 1995) a következő szemelvényt!

„Egy telefonbeszélgetés végén észrevettem, hogy a velem egy szobában ülő kollégám furcsán, értetlenül néz rám. Rájöttem, azért, mert egy számára érthetetlen, humoros-furcsa beszélgetés felét hallotta. Ennyit:
-Szervusz Árpi! Szeretném kölcsönkérni a tehenet. Le akarom vinni Tatabányára. Egy előadáson akarom bemutatni. (…) Tedd le a portára (…). Este érte megyek, és holnap este, ha visszajöttem, felviszem a szobádba. (…) Kösz. Szervusz.

A szervusz köszönésből, az Árpi megszólításból és a köszből – nyelvi ismeretei alapján (közös nyelvűség) – a kollégám kitalálta, hogy olyan férfival beszélgetek, akit jól ismerek. Különben jó napottal köszöntem volna, Árpádnak szólítom vagy Kovács úrnak. Kollégámnak a gondot a tehén szó jelentette. A magyar anyanyelvűeknek ez a szó elsősorban azt a hasított patás, szarvat viselő kérődzőt jelenti, melyet főleg a tejtermelés miatt tartanak a gazdaságok. Durvább, pejoratív nyelvhasználatban pedig egy nem éppen sovány, a beszélő számára eléggé ellenszenves nőt. Azonban egyiket sem szokás kölcsönkérni, letenni a portára vagy felvinni valaki szobájába. Kollégám ezért nem értette, miről folyik a telefonbeszélgetés, mely Árpi számára tökéletesen érthető volt. Mert ő egy videotékában dolgozott, és azonnal tudta, hogy azt a videokazettát kérem kölcsön, amelyen a vitakultúrával foglalkozó, A tehén című oktatófilm van. Egy videokazettát pedig le lehet tenni a portára. Mikor mindezt elmondtam kollégámnak, mivel megkapta a hiányzó előismereteket, érthetővé vált számára is a beszélgetés.

Olvassa el a Simon Ferenctől vett idézetet!

„Képzelj el egy tölgyfacsemetét, amelyből tulajdonságai alapján a világ legtökéletesebb tölgyfája lehetne. Nem mindegy azonban, hogy hol ver gyökeret. Más élete lesz, ha a somogyi dombokra kerül, ha az alföldi homokbuckákra, a Mátra hegyoldalára vagy a pesti utcára. Ha egyszer elültették, többé nincs módja máshová jutni. Neki ott kell a fajtájára jellemző maximumot nyújtania. Teljes erejével bizonyítani kiváló tulajdonságait, annak ellenére, hogy egyik helyen rövidesen elpusztul, máshol csenevész marad, és csak a neki kedvező helyen növi ki magát évszázados famatuzsálemmé.”

Olvassa el a Biblia Magvetőről szóló példázatát!